Srebrenica ostroma

Srebrenica ostroma
Boszniai háború
Srebrenica látképe
Dátum	1992. április 18. – 1995. július 11.
Helyszín	Srebrenica és környéke
Casus belli	A srebrenicai enklávé bekebelezése a Boszniai Szerb Köztársaságba
Eredmény	Szerb győzelem
Harcoló felek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Jugoszlávia  Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság  Szerb Önkéntes Gárda   Škorpioni szerb félkatonai egység jugoszláv rendőri és félkatonai erők görög és orosz önkéntesek  Bosznia-Hercegovina Hadserege  NATO
Parancsnokok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Ratko Mladić Radislav Krstić Zdravko Tolimir Milorad Pelemiš Naser Orić Ramiz Bećirović
Haderők
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
3 000 katona 6 000 katona NATO légitámogatás
Veszteségek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
ismeretlen 9377 bosnyák katona és civil

Srebrenica ostroma (szerbhorvátul: Opsada Srebrenice, Опсада Сребреницe) a kelet-boszniai Srebrenica város szerb erők általi hároméves ostroma volt, amely a boszniai háború alatt, 1992 áprilisától 1995 júliusáig tartott. A várost kezdetben a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) és a Szerb Önkéntes Gárda (SDG) támadta meg, majd 1992 májusában a Boszniai Szerb Köztársaság hadserege (VRS) bekerítette, ami csaknem a boszniai háború végéig tartó brutális ostromot indított el. 1995 júniusában a Bosznia-Hercegovinai Köztársaság hadseregének (ARBiH) enklávéban lévő parancsnoka, Naser Orić elhagyta Srebrenicát, és Tuzla városába menekült. Ezt követően helyettese, Ramiz Bećirović őrnagy váltotta. 1995 júliusában Srebrenica a Boszniai Szerb Köztársaság és számos félkatonai alakulat egyesített erőinek kezébe került. A város elfoglalását eredményező Krivaja '95 hadműveletben több száz görög és orosz önkéntes is részt vett. A város férfi lakosságának ezt követő lemészárlása több mint 8000 bosnyák férfi és fiú halálát okozta, mely a legnagyobb tömeggyilkosság volt Európában a második világháború vége óta. A srebrenicai mészárlást nemzetközi büntetőbíróságok népirtásnak minősítették. Ennek eredményeként Radislav Krstić VRS tábornokot a volt Jugoszláviával foglalkozó Nemzetközi Büntetőtörvényszék (ICTY) gyilkosságban, üldözésben és népirtásban való közreműködésben, míg Zdravko Tolimir VRS tábornokot népirtásban találta bűnösnek. Mindkét férfit életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. A Ratko Mladić, a VRS háború alatti parancsnoka ellen az egyik vádirat a srebrenicai mészárlás tárgyában született. Az enklávé bosnyák erőinek parancsnokát, Naser Orićot is bűnösnek találták, mert nem akadályozta meg a Srebrenicában 1992 szeptembere és 1993 márciusa között fogva tartott VRS foglyokkal való rossz bánásmódot. Elítélését azonban 2008-ban hatályon kívül helyezték.